A VÁCI EGYHÁZMEGYEI ZSINAT FÓRUMA
BejelentkezésRegisztráció

Vissza a témákhoz Az egyházmegye élete

 

1)      Egyházmegyei szint

 

„Az egyházmegye Isten népének része, mely egy püspök és presbitériuma vezetésére bízatott, hogy pásztorához ragaszkodva s tőle evangélium és az Eucharisztia által a Szentlélekben összegyűjtve részegyházat alkosson, melyben valóban jelen van és tevékeny Krisztus egy, szent katolikus és apostoli Egyháza.” (CD11a)

 

„Krisztus az apostolok által saját felszentelésének és küldetésének részeseivé tette ezek utódait, a püspököket, kiknek szolgálati feladata alárendelt fokon átszállt a papokra, hogy a papi rendbe kerülve a Krisztustól kapott apostoli küldetés teljesítésére, a püspöki rend munkatársai legyenek.” (PO2)

 

„A papok valamennyien a püspökökkel együtt úgy részesednek Krisztus egy és ugyanazon papságában és szolgálatában, hogy magának a fölszenteltségnek és a küldetésnek az egysége megkívánja hierarchikus közösségüket a püspökök rendjével,... A püspökök tehát a Szentlélek ajándéka miatt, melyet a papok a szentelésben megkaptak, úgy tekintsenek rájuk, mint nélkülözhetetlen segítőkre és tanácsadókra Isten népe tanításának, megszentelésének és lelkipásztori vezetésének szolgálatában... Szívesen hallgassák meg őket, sőt kérjék ki tanácsukat, tárgyaljanak meg velük mindent, ami összefügg a lelkipásztori munka problémáival és az egyházmegye érdekeivel. Ennek megvalósítására meg kell alakítani a jog által meghatározandó formában és szabályok szerint a mai körülménynek megfelelő papi csoportot, más szóval a presbitériumot képviselő papok szenátusát, akik a püspököt tanácsaikkal az egyházmegye kormányzásában hatékonyan segíteni tudják.

A papok pedig szem előtt tartván, hogy a püspökök az ordo szentségének teljességét birtokolják, Krisztusnak, a legfőbb Pásztornak a tekintélyét tiszteljék bennük. Saját püspökükhöz tehát őszinte szeretettel és engedelmességgel ragaszkodjanak....

A püspököknek papjaikkal való egysége napjainkban annál is inkább kívánatos, mert korunkban különféle okokból az apostoli tevékenységnek nemcsak változatos formákat kell öltenie, hanem egy-egy plébánia vagy egyházmegye határait is fölül kell haladnia. Elszigetelten és egymagában tehát egyetlen pap sem képes küldetésének megfelelni, hanem csak a paptársakkal együttműködve, s azoknak a vezetése alatt, akik az Egyház élén állnak.” (PO7)

 

„Az egyházmegyei hivatalban első az általános helynök hivatala. Valahányszor azonban az egyházmegye kormányzása azt kívánja, állíthat a püspök egy vagy több püspöki helynököt: akik magánál a jognál fogva az egyházmegye meghatározott részén, vagy az ügyek meghatározott fajtájában, vagy valamely szertartás híveire vonatkozóan olyan hatalommal rendelkeznek, melyet az általános jog az általános helynöknek ad.

Az egyházmegye kormányzásában a püspök munkatársai közé számítanak azok a papok is, akik szenátusát, illetve tanácsát alkotják, mint a székeskáptalan, a tanácsosok testülete vagy más tanácsok a helyek körülményei és jellege szerint. Ezeket az intézményeket, különösen a székeskáptalanokat, amennyiben szükséges, a kor követelményeinek megfelelően újjá kell szervezni.

Az egyházmegyei hivatalhoz tartozó papok és világiak legyenek tudatában annak, hogy munkájukkal a püspök lelkipásztori szolgálatát segítik.

Az egyházmegyei hivatalt úgy kell megszervezni, hogy a püspök számára alkalmas eszköz legyen nemcsak az egyházmegye közigazgatásában, hanem az apostolkodásban is.

Nagyon kívánatos, hogy minden egyházmegyében létesüljön külön lelkipásztori tanács; elnöke legyen maga a megyéspüspök, tagjai pedig külön erre választott papok, szerzetesek és világiak. Ennek a tanácsnak az a feladata, hogy fölvesse és megtárgyalja a lelkipásztori munkát érintő kérdéseket és gyakorlati következtetésekre jusson.” (CD 27)

 

a) Status quo: Léteznek egyházmegyei tanácsadó testületek (epsz, gazdasági tanács, tanácsosok testülete, különböző bizottságok). Vajon eléggé kihasználjuk-e mint lehetőséget? Az Egyházi Törvénykönyv lehetőséget ad egyházmegyei pasztorális tanács létrehozására is (vö. 511. k.). Bizottságok közül melyikre van igazán szükség? Van-e az egyházmegye életének olyan része, amellyel hasznos lenne, ha valamilyen munkacsoport foglalkozna?

b) Cél: Egyfajta közösségi döntéshozatal (betartva a kompetenciákat), bekapcsolódás a döntések előkészítésébe. Az egyházmegye lelkipásztori életének a segítése. Olyan kapcsolat a plébániákkal, amely alapján tudható, hogy milyen segítségre van szükség.

c) Eszköz: Átnézni, hogy a tanácsadó testületek hogyan tudnák jobban a feladatukat betölteni? Struktúra, működés megújítása. Keressük, mi az, ami a püspökség részéről jobban segítené a plébániák életét illetve a lelkipásztori szolgálatot?

 

 

2)      Esperesi kerületek, együttműködés a plébániák között

 

„A püspöknek egészen kiemelkedő értelemben munkatársai a plébánosok, akikre mint saját pásztorra van rábízva a lelkek gondozása az egyházmegye valamely kijelölt részén az ő tekintélye alatt. Ebben a lelkipásztori szolgálatban a plébánosok segítőtársaikkal együtt úgy teljesítsék tanító, megszentelő és kormányzó feladatukat, hogy a hívők és a plébániai közösségek mind az egyházmegye, mind az egyetemes Egyház tagjainak érezzék magukat. A plébánosok tehát működjenek együtt a többi plébánossal, valamint azokkal a papokkal, akik vidékükön lelkipásztorkodnak, vagy akik plébániák fölötti megbízatást teljesítenek (például az esperesek), hogy az egyházmegyében a lelkipásztorkodás egységes és ezáltal eredményesebb lehessen.” (CD 30)

 

a) Status quo: Maga az esperesi kerületek rendszere valószínűleg kevés módosítást igényel, de szükség lehet kiigazításokra. Korónák időnként formálisak, nem segítik igazán sem a kapcsolattartást, sem a "továbbképzést".

b) Cél: Az esperesi kerület a papi közösség egyfajta megnyilvánulási formája legyen, lelkipásztori együttműködés segítése, lelkipásztori koncepció egységesítése (pl. szentségi felkészítések stb.).

c) Eszköz: Korónák több tartalommal megtöltése, jellegének meghatározás (lehetőség a továbbképzésre és megosztásra is). Javaslatok kerületek módosítására, ahol erre valóban szükség van. Mely feladatok lehet esperesi kerület szinten megszervezni? (pl. könyvelés, adminisztratív feladatok stb.)

 

3)      Plébániák

 

„Mivel a püspök egyházmegyéjében nem tud mindig és mindenütt személyesen a nyáj élén állni, hívő közösségeket kell létesítenie. Közülük a legfontosabbak a plébániák, melyek a püspököt képviselő helyi lelkipásztor vezetése alatt állnak, s az egész földkerekségre kiterjedő látható Egyházat teszik jelenvalóvá.” (SC 42a)

 

„A közösségi apostolkodás jól látható példája a plébánia, mely a különböző embereket összefogja és bekapcsolja az Egyház egészébe. Szokják meg a világiak, hogy papjaikkal szoros egységben dolgozzanak a plébánián, s hogy önmaguk és a világ problémáit és az emberek üdvösségébe vágó kérdéseket közös megtárgyalás és megoldás végett vigyék az egyházi közösség elé; saját egyházi családjuk minden apostoli és missziós kezdeményezéséhez erőik szerint ajánlják föl segítségüket.” (AA10)

 

„A lelkipásztori munka hatékonysága szempontjából nagyon ajánlatos a papoknak, különösen az egy plébániához beosztottaknak a közös élet; ez, amellett, hogy az apostoli tevékenységnek kedvez, a híveknek a szeretetre és az egységre is jó példát ad.” (CD 30)

 

a) Status quo: Helyenként intézményes, hivatalnok szerű szemléletmód, sokszor még a régi egyházkép él: csak a pap tehet valamit, a hívek passzívan elfogadják. A jövőben valószínűleg még kevesebb plébániát lehet helyben lakó pappal ellátni. A plébánivezetőknek (diakónus, akolitus) több segítségre van szükségük a szolgálatra való felkészüléssel kapcsolatban.

b) Cél: A plébánia mint személyes, életszerű és családias közösség lelkipásztori és anyagi ügyek szétválasztása (nyilván összefüggnek, szétválasztás amennyire a dolog természete engedi), a struktúra tegye lehetővé, hogy a pap lelkipásztor legyen, anyagi és adminisztratív feladatokat más végezze plébániavezető (diakónus v. akolitus) rendszer továbbfejlesztése, papi közösségek, esetleg több pap lakjon közösségben, nagyobb területet ellátva.

c) Eszköz: "Plébánoskép" új megfogalmazása. Plébániavezető diakónusok és akolitusok  felkészítése, reflektálás a plébániai tanácsok szabályzatára - mennyi valósult meg belőle. Plébániai munkatárak képzését áttekinteni: tapasztalatok, szükséges-e valamit módosítani.

 

 

4)      Iskolák

 

„Az Egyház jelenlétét az iskoláztatásban a katolikus iskola teszi különösképpen kézzelfoghatóvá. Ez az iskola, éppúgy mint a többi, a fiatalok kulturális és emberi alakítását célozza. Vannak azonban sajátos feladatai: megteremti az Evangéliumi szabadság és szeretet légkörét az iskolai közösségben, segíti a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt növekedjék bennük az az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek; végül, az egyetemes kultúrát úgy kapcsolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye átjárja a tanulóknak a világról, az életről és emberről fokozatosan szerzett ismereteit. Így tehát a katolikus iskola, miközben a kor követelményei iránti kellő nyitottsággal a földi társadalom javának hatékony előmozdítására neveli tanulóit, Isten országa terjesztésének szolgálatára is előkészíti őket, hogy példás és apostoli életükkel az emberi közösség üdvös kovászává legyenek.” (GE8a)

 

„A Szent Zsinat nagyon buzdítja a lelkipásztorokat és a híveket, ne riadjanak vissza semmiféle áldozattól, támogassák a katolikus iskolákat, hogy azok egyre tökéletesebben végezhessék munkájukat, és gondoskodhassanak főleg olyanokról, akik szegények, akik nélkülözik a család támaszát és melegét, vagy akikben nincs meg a hit adománya.” (GE9c)

 

a) Status quo: Időnként nehezen illeszkednek a plébániák életébe, nem mindig segítik a plébániai közösségbe való bekapcsolódást, a plébánosok néha nehezen tudják felfedezni a lelkipásztori lehetőségeket.

b) Cél: Mivel az iskola a tanuló életében "átmeneti állapot", a cél az, hogy alapjában véve a tanuló a plébánia életébe kapcsolódjon be, a plébános az iskola sajátosságainak figyelembevételével legyen lelkivezető. A plébániának viszont a lehetőségeihez mérten segítenie kell az iskola életét.

c) Eszköz: Iskolákban a plébániai közösség fontosságának hangsúlyozása, szentségi katekézis és szentségfelvétel inkább a plébánián történjék. Segítség (akár időnkénti találkozókkal) az iskolával "rendelkező" plébánosoknak.

 

 

5)      Kapcsolat szerzetesrendekkel

 

„A szerzetes papok, akik azért vannak a papi szolgálatra fölszentelve, hogy ők is a püspöki rend szorgos munkatársai legyenek, még többet segíthetnek a püspöknek ma, amikor súlyosbodik a lelkek ínsége. Ezért egy bizonyos, de igaz értelemben azt kell mondani róluk, hogy az egyházmegye papságához tartoznak, amennyiben részt vesznek a lelkek gondozásában és az apostoli teendőkben a szent főpásztorok vezetése alatt. A többi szerzetes is, férfiak és nők egyaránt, szintén különleges módon tartoznak az egyházmegye családjához, nagy segítséget nyújtanak a szent hierarchiának, és az apostolkodás feladatainak sokasodásával napjainkban még értékesebb lehet és legyen is közreműködésük.”(CD34)

 

a) Status quo: Változó a kapcsolat a szerzetesrendekkel. Van ahol kialakult gyakorlata van és jól működik, máshol még lennének lehetőségek.

b) Cél: A különféle szerzetesrendek jelenlétét jobban érvényre juttatni az egyházmegye lelkipásztori életében.

c) Eszköz: Az egyes rendek sajátos karizmájának tiszteletben tartásával keressük annak az útját, hogy milyen lehetőségei vannak a lelkipásztori együttműködésnek.



Valcsák László
1. 2013-02-22 14:18:10
A Hatvan-Belváros Egyházközség zsinati munkacsoportjának a témához kapcsolódó véleményét itt közlöm:

Feljegyzés a Hatvan-Belváros plébánia helyi zsinati munkacsoportjának
üléséről

1. Egyházmegyei szinten javasoljuk, hogy bizottság foglakozzon az új pályázatok
megjelenésének figyelésével és a pályázatok írásával, hogy minél sikeresebb legyen a
benyújtott pályázat.
A papok áthelyezésével kapcsolatosan nagyobb odafigyelést látunk szükségesnek,
egyúttal javasoljuk, hogy 60 éves életkor fölött már ne kerüljenek másik helyre, csak
kivételesen indokolt esetben.

2. Biztatunk minden egyházközséget, hogy keressen meg az esperesi kerületen belül
más egyházközséget és legyenek testvér egyházközségek. A kapcsolatok erősítése
érdekében szervezzenek találkozókat, amely lehet az Egyházmegyei Találkozó
kicsinyített változata. Kezdésnek elég rászánni egy délutánt; a programban legyen
szentmise vagy imaóra, játék, beszélgetés, gyerekprogram.

3. A plébániák családias közösségi életének kétségtelenül van példaértéke, de ezzel
kapcsolatosan vannak fenntartásaink is. Ha különböző életkorú, sokszor hosszabb
ideig egyedül élő papokat, munkatársakat összeköltöztetnek, akkor szinte bizonyos,
hogy mindennapi életükben lesznek zördülések, összeszólalkozások.
A diakónusok, akolitusok képzésén javítani kell, minden olyan ismerttel el kell őket
látni, amely szükséges a plébániai vezetésének minden területén. Nagyon fontos,
hogy csökkenjenek a plébánosok adminisztratív, bürokratikus terhei. Az
egyházmegyétől is pozitívabb hozzáállást várunk ehhez, pl. ne kelljen pénztárkönyvet
írni, fogadják el azt digitális adathordozón, stb. Felül kell vizsgálni az akolitusok
kinevezését, áthelyezését, mert gyakoriak a nézeteltérések a plébános és az
akolitikus között.

4. Az iskolák működésében az igazgató személye a döntő. Tisztázni kell, hogy van-e
függőségi viszony az iskola vezetése és a helyi plébános között. Jónak látjuk, ha a
plébános napi kapcsoltban áll az iskolával és ő az iskola lelki vezetője.

5. Egyéb javaslatként –így a SZJA bevallás idején- megfogalmaztuk, hogy az adóból a
Katolikus Egyház javára felajánlott 1% kerüljön úgy felosztásra, hogy az országosan
befolyt összeg 60%-a maradjon a MKPK-nál, 20%-a kerüljön az egyházmegyékhez és
20%-ot kapjanak meg a plébániák. Ezzel a helyi közösségek tagjainak adakozó kedve
megnőne, mert látnák, hogy mire fordítják a befizetett pénzüket és ez még több
befizetést generálna, hiszen az emberek jő és nemes célokért szívesen vállalnak akár
áldozatokat is.

Hatvan, 2013. február 19.

A munkacsoport tagjai:
Dr.Köles József
Horváth Gáborné
Koza József
Dr. Hóka Józsefné
Ádám Éva
Valcsák László
Varga Lajos
2. 2013-02-28 11:27:39
A pénztárkönyv vezetése idáig is lehetséges volt digitális adathordozón, tehát ezen a területen nincs szükség újításra. Év elején a könyvelőket is hívni szoktuk tájékoztatás végett.
Az iskolák főhatósága az EKIF, de a plébánosok aktív tevékenységet fejthetnek ki a hitélet területén. Ez nem pusztán lehetőség, hanem kötelesség.
Molnár Zsolt
3. 2013-03-01 15:50:05
A papok helyezése talán az egyik legnehezebb feladat az egyházmegye vezetésében, nagy körültekintést igényel. Az életkort és az egészségi állapotot is a helyzetnek megfelelően figyelembe szokták venni. A nehézséget az jelenti, hogy az egyházmegye egészét kell nézni, és egy-egy helyezésnek sok összefüggése van. A papság csökkenő létszáma miatt egyre kevesebb plébániát lehet betölteni, valószínűleg a jövőben egyre több diakónusra illetve akolitusra vagy más világira bízott plébánia lesz.

Nagyon köszönjük a hatvaniak javaslatait, és várjuk a további hozzászólásokat!

Molnár Zsolt
Valcsák László
4. 2013-03-03 19:20:37
A zsinat jó alkalmat ad arra, hogy átgondoljuk az egyházi iskolákkal szembeni elvárásokat. Ezek közül kiemelkedő, hogy kik legyenek az iskolák tanulói. Én úgy gondolom, hogy az a tanuló aki beadja a jelentkezését egy ilyen intézménybe (nagyjából!) tisztában van azzal, hogy mire vállalkozik ezért ha teljesíti a felvételi követelményeket (melynek része a hitélettel kapcsolatos kérdések megválaszolása) fel kell venni. Vagyis a plébánosi ajánlást, a már meglevő vallásos életnek nem tekintem felvételi követelménynek. Az Egyházhoz való kötödésükhöz lehet az elvárás, hogy meg legyenek keresztelve, vagy ennek hiányában vállalják azt, hogy az első befejezett tanév végéig meg teszik ezt. Más főleg formális követelményt nem kell támasztani. Ugyanis az iskolában töltött évek alatt a tanulók olyan spirituális "élményekben" részesülnek, valamint a csak itt megtalálható közösségben megélhető hitéletük -közös részvétel a miséken, műsorok, előadások, közös éneklések, táborozások, találkozók, karitatív tevékenységek stb. - megteremtik az egész életükre ható vallásosságuk "táptalaját". Lehet, hogy az itt elültetett vetőmag rögtön növekedni kezd, lehet, hogy csak sok év múlva, dehogy ott lesz és bármikor termőre fordulhat, abban bizonyos vagyok. A hitük erősítésben segítsen a szülő,a tanár, a plébános és az egyházi emberei, hiteles életükkel, példát adó életvezetésükkel.

Az egyházi iskola tanulói nevelésében legyen a mottónk a Szentírásban olvasható pásztornak az esete, akinek ha eltévedt egy juha a száz közül, a többit otthagyva az egy eltűnt egy keresésére indul és jobban örül az egy megtalálásának mint a többinek (Mt 18,12).

Várhatja-e azt egy vallásos szülő, hogy azért mert rendesen jár templomba, fizeti az egyházi hozzájárulást és így tovább gyermeke előnyt élvez az iskolába való bekerüléskor? Szerintem: nem. Azt el tudom fogadni, hogy két azonos képességű tanuló felvételének esetében a katolikus vallású szülő gyermekéének kedvezzen a döntés, de más előnyt nem élvezhet.
Valcsák László
5. 2013-03-03 19:21:53
A múlt heti, hatvani találkozón készült képek felkerültek a honlapunkra, megtekinthetők itt:

http://hatvan.communio.hu/index.php/uj-kepgaleria/category/21-egyhazmegyei-zsinat-hatvani-ulese-13feb28
Bükk László
6. 2013-05-08 10:08:12
Ezért nagyon fontosnak vélem, hogy a vasárnapi igehirdetés elsősorban a hitünk ismertetésére szorítkozzon.
Igen nagy szükség van arra, hogy a templomba járok, közösséget alkossanak, ismerjék egymást. És nem csak a templomból kijövet ismerjük meg egymást, hanem bár hol, az üzletben, az utcán, az orvosnál stb. A közösség lelki vezetőjének, a plébánosnak is szükséges a hívekkel való találkozás. Szükséges, hogy látogassa meg a plébánia területén élőket. Első sorban a hittanosai, az első áldozásra, vagy bérmálkozásra készülök családját. Ne kivételezett családok legyenek csak.
A felszentelt diakónusokat első sorban az igeliturgia végzésében volna hasznos működtetni.
Az egyháztanács tagjainak olyanoknak kell lenni, akik időt tudnak áldozni az egyházközség különböző feladataira.
Természetesnek tartanám, hogy a plébánosi kinevezéssel rendelkezőket,- akiket egyébként az egyházi jog véd -, és a nevezett plébános több éven keresztül jól megszervezte az egyházközséget és van remény arra, hogy nélküle is tovább élne a közösség, akkor, és ha maga a plébános is egyetért vele, kerüljön olyan helyre, ahol a közösség szervezésére szükség volna. Továbbá, ha megüresedik egy plébánia, akkor pályázatra lenne kiírva.
Pongrácz Nóra
7. 2013-10-18 18:06:14
Püspökszilágy Egyházközség munkacsoportjának hozzászólását közlöm:

Javasoljuk, hogy azok a diakónusok, akikben megvan az elhivatottság a plébánia vezetésre, tapasztalt papok, plébániavezetők mellett gyakorlatban tölthessenek el bizonyos időt, hogy elsajátíthassák a vezetéshez szükséges tudnivalókat.

Ezt a javaslatot a Püspökszilágyon jelenleg szolgálatot teljesítő Kiss Róbert eddigi működésének láttán tesszük. Községünkön kívül még két egyházközségben teljesít szolgálatot. Ő foglalkozik mindhárom plébánia pénzügyi és gondnoki feladatainak ellátásával, valamint lelkipásztori tevékenységgel. Értjük ezen, a keresztelés, esküvő, temetés, jegyesoktatás, felnőtt és ifjúsági hitoktatás, lelkigyakorlatok vezetését, különböző egyházközségi programok szervezését, hétköznapi, vasárnapi, ünnepi igeliturgiák tartását. Elmondhatjuk, hogy bármely területen megállja a helyét, a közösség meg van Vele elégedve, bármiben számíthat rá.
Diakónussá szentelése előtt évekig pap plébániavezetők mellett szolgált, s így lehetősége volt a szükséges ismeretek, tapasztalatok megszerzésére.

Az elkötelezett (... és már valamennyi vezetési ismerettel és tapasztalattal rendelkező) diakónusok, a képviselő testület támogatásával össze tudják tartani a közösséget akkor is, ha nem "jut" plébános az egyházközségnek.

Köszönjük a lehetőséget a hozzászólásra:
Szabó Lászlóné
Morvainé Hártó Zünde
Pongrácz Nóra
Dr. Völgyesi Levente diakónus
8. 2013-10-26 21:26:57
Kedves Nóra!

Köszönjük az értékes hozzászólást.
A Váci Esperesi Koronán magunk is megfogalmaztuk és megerősítettük az egyházközségük által megfogalmazottakat.
Kérem, hogy ha más hasonlóan fontos megállapításaik is lennének, a fórumon közzétenni szíveskedjenek.

Köszönettel:

Levente diakónus
témafelelős
Dr. Völgyesi Levente diakónus
9. 2013-10-26 21:48:29
A téma eddigi utolsó tárgyalása 2013. október 24-én Vácon volt.
Röviden összefoglalom az elhangzottakat, s kérem a résztvevők részéről kiegészíteni, ha valamit kihagytam volna.

DISPOZíCIÓ (atyák helyezése)
Helyezés előtt a püspök atya hallgassa meg a plébánia néhány hívét. Helyezés után legyen visszacsatolás: hogyan illeszkedett be a plébános az új helyén.
Helyezés ritkán legyen, csak ott, ahol valós gond keletkezett. Püspök atya mérje fel a papjai reális képességeit. Bomlasztó ember lázítása ne legyen alapja a helyezésnek. A szenátus adjon felelősségteljes tanácsot a püspöknek, a laikus befolyás kerülendő.
Egy jó értelemben vett pályázati rendszer is ajánlott. Fel kell mérni az egyes lelkipásztorok képességeit, ugyanígy az egyes egyházközségek profilját. Így mindenki tudná, mit várhat el a másiktól.
Jelenleg gond a papsűrűség aránytalansága.
A helyezés előtt legyen személyes találkozó.
Átadás-átvételkor az egyházmegye világítsa át a plébániát, hogy valós alapja legyen az átvételnek.

REKOLLEKCIÓ
Javasolt az egynapos, lelki tartalmú: szentségimádási és gyónási lehetőséggel. A korona legyen szellemi továbbképzés. Jó lenne szerzetesek meghívása rekollekció tartására. A karizmákat lehetne kamatoztatni.
Havonta lehetne rekollekció, változó témákban, s legyen kiscsoportos feldolgozás.
Más vélemény szerint teológiai, lelkipásztori és lelkiségi téma is kell. Hosszabb lelkigyakorlatra többen nem tudnak elmenni, egynapos program viszont jobban elérhető.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
10. 2013-10-26 22:04:28
FOLYTATÁS

Egyházmegyei szint egyéb kérdései

Jó lenne, ha az egyházmegye vezetne egy központi naptárt, ehhez lehetne igazítani (és mintának is jó) egy egyházmegyei éves központi programnaptár.
Az atyákra (főleg az idősebbekre) jobban oda kellene figyelnie a püspök atyának és a szomszédos atyáknak is: összetartó szeretet nagyon fontos, így legyenek közös együttlétek (pl. imaest, vacsora, kötetlen beszélgetés).
A papság számára is fontos a továbbképzés, hiszen a világ rohamosan változik.

PLÉBÁNIÁK ÖSSZETARTÁSA
A tematikus rétegcsoportok (pl. családok, jegyesek, karitász) esperesi szinten is megszervezhetőek kisebb plébániák esetén.
A szomszédos egyházközségek lelki napokon hívják meg egymást, szervezhetnek közös zarándoklatokat, táborozásokat, bálokat stb.
A papok különböző karizmákkal, lehetőségekkel rendelkeznek, a szomszédos plébánosok összedolgozhatnának.

EGYHÁZKÖZSÉG ÉLETE
Az egyháztanácsban a tényleges segítők legyenek benne. A plébános tehermentesítése érdekében a világi elnök szervezhetné az összejöveteleket, nyomtathatná, sokszorosíthatná az anyagokat stb.
Volt, aki hasznosabbnak tartja az egyházközségi bizottságok (gazdasági, pasztorális) külön-külön ülésezését, mint a plenáris ülés gyakori tartását, ahol a tagok fele passzív.
Jelmondat az egyházközségi tagság megújításakor: kiskirályok és önjelölt megváltók kerüljenek! Az jöjjön, aki dolgozni akar.
Az egyháztanácsnak is legyen lelkigyakorlata (pl. évente egy hétvége).
Dr. Völgyesi Levente diakónus
11. 2013-10-26 22:24:47
FOLYTATÁS II.

Az egyes plébániai közösségek se legyenek elszigeteltek, nyissanak egymás felé. Az akolitusok - ahol többen vannak - egyes részterületek felelősei legyenek. Fontos, hogy nemcsak megszólítani kell az embereket, hanem meg is kell őket tartani a hitben, kísérni kell őket.

ISKOLÁKKAL KAPCSOLAT
Az egyházi iskola az egyházközségnek nevelje a gyermekeket. Az egyházközség a valós egyház, az iskola csupán átmenet.
Az iskolai hittan önmagában nem elég. A fiatalokat be kell vinni az egyházközségben az iskolából. Lehet preevangelizációs célzattal hittan tábort szervezni az iskolásoknak: ki kell lépnünk a világba. Ugyanígy meg lehet mindenkit hívni az iskolatáskák megáldására vagy egy év végi hálaadó szertartásra.
A kötelező hittan/etika oktatás javítja a pasztorációs lehetőségeket.
Az iskola jó, mert a gyermekek keresztény kortárs közösséget kapnak.
Jelenleg az ötödikes gyermekek közül sokan választják a hittant (etika helyett): még él bennük a természetes vágy Isten iránt. De meg is kell ezeket a gyermekeket tartani.
Van példa az iskola és a plébánia között közös teremhasználatra, - kölcsönadásra is.
Kistelepüléseken viszont komoly a gond: nincs felsőtagozat, a gyermekek más településre járnak. A helyi plébános nem kaphat (adatvédelmi okok miatt) tájékoztatást a katekétáktól a hittanos gyermekekről. A távol tanuló gyermeknek hétvégén otthon nincs energiája a helyi egyházközségi életbe bekapcsolódni. Kérdés, hogy mitől nem kallódik el az évek folyamán.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
12. 2013-10-26 22:32:53
FOLYTATATÁS III.

KAPCSOLAT A SZERZETESRENDEKKEL
Kevés a szerzetes, s nagyon elfoglaltak.
De néha fel lehet őket kérni lelkiségi programok tartására (főleg a karizmájuk szerinti lelki programok esetén), illetve nemzetközi kapcsolataikat is ki tudja használni az egyházközség (pl. zarándoklat esetén kedvezményesebb szálláslehetőség).
Nagyon hasznos a hivatástisztázó hétvégék tartása fiataloknak.
Szerzetes papok helyettesítésre is felkérhetőek, de a kapacitásuk ebben is véges.

Ebben a témában született egyébként a legkevesebb hozzászólás, tekintettel arra, hogy ebben a legkevesebb az egyházközségek tapasztalata.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
13. 2013-10-30 10:39:19
A 10. hozzászólás első részét - gépelési hiba okán - az alábbiak szerint javítom:

"FOLYTATÁS

Egyházmegyei szint egyéb kérdései

Jó lenne, ha az egyházmegye vezetne egy központi naptárt, ehhez lehetne igazítani (és mintának is jó) az egyházközségi éves programnaptárakat."

A hibáért szíves elnézést kérek.
Frics Gyuláné
14. 2013-11-22 09:40:15
Örülök, hogy sikerült a regisztrálás és bejelentkezés. Nagyon szeretném kihasználni ezt a lehetőséget is, hogy leírjam véleményemet az egyes témákhoz. Ha Isten is úgy akarja, még van elég idő erre.
Segítsen mindannyiunkat a Szentlélek, hogy hozzájárulhassunk Isten Országának építéséhez!
Dr. Völgyesi Levente diakónus
15. 2013-11-22 21:54:18
A téma következő tárgyalása 2013. november 21-én Salgótarjánban volt.
Röviden összefoglalom az elhangzottakat, s kérem a résztvevők részéről kiegészíteni, ha valamit kihagytam volna.

A találkozó mottója: kommunikáció és szolidaritás

DISPOZíCIÓ (atyák helyezése)
Gyakorta ne történjék helyezés. Körülbelül 10 évente jó a megújulás, új lelkipásztor érkezése az egyházközségbe. Az elmenő atyának fel kell készítenie a híveket az elengedésére és az új lelkipásztor fogadására.
A plébánosok mellett kellenének olyan papok is, akik egyes speciális terület lelki gondozói lennének a környéken, hiszen mindenkinek más a karizmája.
Nem egységes a papok leterheltsége, erre jobban oda kellene figyelni.

AZ EGYHÁZMEGYEI SZINT EGYÉB KÉRDÉSEI
A kánoni igazolásokat ne a híveknek kelljen begyűjteniük, akik sokszor nem is tudják, valójában mit is kell kérniük. Ezeket az iratokat hivatalos úton kérjék meg az egyes plébániák egymástól (pl. kereszteléshez, esküvőhöz stb.).
Az egyházmegye szintjén ingatlan karbantartó/felújító céget kellene alapítani, hogy ne kelljen külsős építőipari cégekkel bajlódnia a plébánosoknak. Az egyházmegye adja a műszaki ellenőrzést kivitelezéseknél. A nem szokványos ügyeket (pl. pályázatírás, kivitelezők kiválasztása stb.) ne a hozzá nem értő plébánost terhelje. Nem minden plébánia területén él könyvelő: kellene központi könyvelő is, akinek a szolgáltatását igénybe lehetne venni egyes plébániáknak is.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
16. 2013-11-22 22:18:35
FOLYTATÁS

AZ egyházmegye minden esetben álljon ki a megtámadott, megvádolt papjai mellett. Az ilyen jellegű ügyet gondosan ki kell vizsgálni.
A programok egymásra szerveződnek, néha túlzottan sok: kevesebb, de minőségi programok legyenek. Olyan programok legyenek, amelyeket otthon elmesélve a többiek azt mondhassák, hogy lelkükben szegényebbek lettek azáltal, hogy kihagyták.

KAPCSOLAT A PLÉBÁNIÁK KÖZÖTT

Legyenek közös programok az egyházközségek között. Az egyes közösségek jó híreit a többi egyházközséggel meg kell osztani, hogy ez is erősítse a szomszédokat.
A középutat meg kell találni: ne legyen túl sok program, de annyi és olyan elegendő számban legyen, hogy elősegítse a szomszédos egyházközségek megismerését és a hittestvéri kapcsolat kibontakozását.
A plébános se szóljon rosszat és ne panaszkodjon a szomszédos egyházközségre vagy tagjaikra, mert ez romboló hatású.
Ha egy papnak több plébániája van, mindig nagyon nehéz, hogy több jogi személyt kezel külön-külön: megfontolandó az esperesi kerületen belül nagyobb egységeket (több települést) egyetlen, összevont plébániává alakítani.

AZ EGYHÁZKÖZSÉG ÉLETE

Az egyháztanács tagja olyan személy legyen csak, aki tenni akar a közösségért.
Ma már missziós lelkiség kell, akár több fajta kísérletezés is hasznos lehet: lehet, hogy lesznek elvetélt ötletek is, de ha valami új beválik, növelheti a hívek számát. A misszió kapcsán preevangelizációs programok kellenek: pl. kulturális események.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
17. 2013-11-22 22:37:52
FOLYTATÁS II.

Az egyes személyek megszólítására kell felkészítés: a misszió személytől személyig tart. A papok személyes találkozással tudnak hatékonyan téríteni.
A falvak elnéptelenedése komoly probléma: ha eltűnik a helyi iskola, a fiatalok nincsenek a településen.
Hivatalnok helyett szolgáló papságra van szükség.
Az egyházközség híveiben legyen öntudat, hogy anyagilag el is tartsák a plébániát. Az adminisztrációs feladatot világiak lássák el; a papok lelki feladatokkal foglalkozzanak.
Az egyházközségek szeretetközösségek legyenek. Szentmise akkor legyen egy templomban, ha méltó mennyiségű hívő van jelen.
Ellenőrizni kell, kiből lesz akolitus: a rátermettség és a méltó keresztény élet alapkövetelmény.

KAPCSOLAT AZ ISKOLÁKKAL

Az egyházmegye szabályzatban határozza meg, hogy mi az iskolaigazgató és mi a plébános hatásköre a gyermekek lelki életének gondozása kapcsán.
Az iskola jó lehetőség az szülök megszólítására.


KAPCSOLAT A SZERZETESRENDEKKEL

A szerzetesek által ellátott helyekre hasznos egyházközségi zarándoklatokat szervezni. Itt lehet szentgyónás, lelkigyakorlat stb.

Dr. Völgyesi Levente diakónus
18. 2014-05-06 16:32:15
Következő találkozó a Gödöllői Esperesi Kerületben volt, Máriabesnyőn, 2014. március 13-án.
Az elkövetkezendőkben az ott elhangzottak kivonatolása szerepel.

EGYHÁZMEGYE SZINTJE
A püspök atyák több világi hívő véleményét kérjék ki döntéseik meghozatala előtt.
A szolgálattevők karizmájuknak megfelelően, azt kibontakoztatva működhessenek.
A helyben élő szolgálattevők hívják fel telefonon, keressék az egyházmegyei hivatalt, hogy működjön a kommunikáció. A plébániák ne csak várják, hanem kérjék is a segítséget.
A papság számára is szükséges volna rekreációs időszak.
Jó lenne a hierarchiából fakadó előnyöket hatékonyan felhasználni, miközben a mellékhatásait kiküszöbölni: egy képpel élve: minden krisztushívő mozdony, nem pedig vasúti kocsi, akiket húzni kell - minden hívő ember legyen az egyház mozgató ereje.
A plébánián keletkező ellentéteket jó lenne helyben megoldani, igen méltatlan az egyházmegyei hivatalhoz felküldött feljelentések szokása.
Kívánatos lenne egyházmegyei szinten egységes struktúra a szentségek vételének előkészítésében. A szentségek (első) vétele nem cél, hanem eszköz!

ESPERESI SZINT
A plébánosokat is kellene továbbképezni.
Espereskerületi szinten lehetne szervezni szentség-felkészítés.

PLÉBÁNIAI SZINT
Kölcsönösen egymás munkáját támogatjuk: a világiak fogadják el az egyházi személyek általi vezetést, de az egyháziak is fogadják el a világiak segítségét.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
19. 2014-05-06 16:44:28
PLÉBÁNIAI SZINT (folytatás)
A plébánia mint területi elvi szerveződés egyre inkább nehézkes: regionalitásban kellene gondolkodni. A környező települések papjai összehangolhatnák tevékenységüket, akár egy épületben élhetnének.
A papság létszáma alacsony, így egyre inkább a főbb feladatuk a szolgálati papsághoz kötődő szentségek kiszolgáltatása. A világiakra, illetve a diakónusokra hárul az egyéb liturgikus formák gyakorlása.
A plébános a lelkiekkel foglalkozzon, a profán munkát a világiakra kell bízni, a tevékeny közreműködésre kell a világiakat bátorítani.
A plébániák ügyeit világiak is vihetik, a papság feladata elsősorban a megszentelő feladat ellátása, mert erre sajátosan ők nyertek küldetést.
Erősíteni kellene a plébániai karitász tevékenységét: a jótékonykodás kiemelkedő pasztorációs lehetőség.
A hívek szolidaritását növeli, ha a misén nem csak pénz-perselyezés van, hanem ruhát és tartós élelmiszert is le lehetne adni. Fel lehet ajánlani ügyvédi, pszichológusi, lelkigondozói szolgálatot is a rászorulóknak.
A diakónusok, akolitusok arra is alkalmasak, hogy hétközbeni kiscsoportos foglalkozásokat szervezzenek a híveknek. Az éves nagy események elégtelenek a hívek tevékeny bevonására.

Dr. Völgyesi Levente diakónus
20. 2014-05-06 16:52:30
KAPCSOLAT AZ ISKOLÁKKAL
Nem jó, ha az iskola a saját maga számára nevel. Ha szigetté válik, elszakad a plébániától. Jó lenne, ha a szentségekre a plébánia, nem pedig az iskola készítené fel a gyermekeket.
Az iskola és a plébánia épületeit lehetne kölcsönösen használni. A plébánia ne csak kérjen, hanem adjon is az iskolának. Az iskolai szülői közösségeket nagyon hasznos bevonni az egyházi programokba.
Az iskola feladata ösztönözni a gyermekeket, hogy otthon csatlakozzanak a plébániai közösségekhez. A gyermekek az iskola miatt ne nőjenek ki a plébániai életből.
Az iskolába történő plébánosi ajánlások ügyében következetesnek kell lenni: csak a család vallási életének a múltját lehet az ajánlásban leírni, a jövőt nem. A konfliktus elkerülése érdekében esetleg a plébániai ajánlásba le lehet írni, hogy ezentúl (!) mit vállal a család a plébánián (ebből az iskola vezetése ki tudja olvasni, hogy mindezidáig nem jártak templomba).
Fontos hangsúlyozni, hogy az iskola is a plébánia része, attól nem független.
Az iskolai hittan mellett fenn kell tartani a plébániai hittant is: általában és a szentségekre való felkészítésben egyaránt.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
21. 2014-05-06 16:56:56
KAPCSOLAT A SZERZETESRENDEKKEL

Meg kell találni az egyensúlyt: a szerzetesrendeknek sajátos karizmájuk van, nem lehet őket a plébániai lelki ínség címén kizsigerelni. Viszont az elszigetelődésük sem kívánatos, érdemes őket pl. lelkigyakorlatok vezetésére felkérni. Ők az egyház szíve, életető motorja, a legfontosabb feladatuk, hogy imádkozzanak értünk.
A szerzetesek a karizmájuknak megfelelő rétegcsoportok lelki gondozását - részben vagy egészben - átvállalhatják.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
22. 2014-11-07 09:19:43
2014. október 9-én az Érsekvadkerti Espereskerületben volt a következő zsinati előkészítő találkozó, Nagyoroszi Egyházközség vendégszeretetét élvezve.
A jelenlévők az alábbi észrevételeket, tanácsokat, javaslatokat tették.

EGYHÁZMEGYEI SZINT
Az Egyházmegyei Hivatal végezhetné az egyházközségek helyett a pályázatírási feladatokat, a könyvelést stb., amelyek olyan szintű szakértelmet igényelnek, amelyhez egy plébánosnak nem kell feltétlenül értenie. Erre jelenleg helyben kell megfelelő személyt találni, aki nemcsak ért az adott adminisztrációs feladathoz, hanem hajlandó is elvégezni, lehetőség szerint ingyenesen, Isten dicsőségére és a közösség javára.
Jó lenne, ha egy központi gondnokság, vagyonkezelőség intézné professzionális módon a helyi felújításokat, állagmegóvásokat.

ESPERESKERÜLETI SZINT
Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a plébániák közötti közös lelki napok megszervezésére és lebonyolítására. Sokat épülhetünk egymás lelki gazdagságán.
Ugyanígy hasznos nyáron hetente pl. egy közös gyermeknap a plébánia és a filiák összefogásával. Egy-egy település önmagában ehhez ha kevés, az összefogással megfelelő számú segítő felnőtt és gyermek is összejön, életképes programokat lehet szervezni.
A különböző plébániákon működő, hasonló profilú csoportok is tartsanak plébániaközi találkozókat, tapasztalatcseréket, közös imanapokat.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
23. 2014-11-07 09:33:56
PLÉBÁNIA
Egység és együttműködés kell a plébános és a közösség között. A plébános legyen a lelki motor, aki mozgatja és lelkesíti a közösséget.
A híveket buzdítani kell arra, hogy segítsék papjukat és kezdeményezők legyenek.
A plébániákat ne terhelje anyagi jellegű gond. Jó megoldásnak kínálkozik, ha az összes bevételt beküldik az Egyházmegyei Hivatalba, s a Hivatal teljesítené a kifizetéseket (munkabér, rezsi stb.). Így flotta jellegű szerződéseket lehetne kötni a szolgáltatókkal, s nagyfokú anyagi megtakarítást lehetne elérni.
A pap a lelki dolgokkal foglalkozzon, a többi teher a világiakra háruljon.
Missziós lehetőség, hogy egy plébánia megszervezze a "mindeni tábora" programot azok számára, akik anyagilag nem engedhetik meg a nyaralást.
A filiákon is legyen önálló anyakönyvezés, mert a gyakori település-csatolások miatt lassan átláthatatlanná válik, hogy az adott évben éppen hol anyakönyvezték az adott filia ügyeit.
A plébániavezetéssel megbízott diakónus vagy akolitus beiktatása püspök jelenlétében, ünnepélyes szertartás keretében történjék, a hívek részéről történő könnyebb elfogadás érdekében. Sokat kell imádkozni áldozópapi hivatásokért, külön kiemelve, hogy papnak lenni alapvetően jó, nem csupán áldozat.
Úgy kell közösségeket szervezni, hogy pap nélkül, attól függetlenül vagy a személyváltozástól függetlenül életképesek legyenek.
Kisközösségek hálózatából álljon a plébánia. Ezek a közösségek önképzésre épüljenek.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
24. 2014-11-07 09:40:54
PLÉBÁNIA (folytatás)
Meg kell tartani a régi hagyományokat, hogy az idősebb hívek továbbra is otthonosan érezzék magukat a plébánián. De a fiataloknak már más vallási programokra van szükségük, tekintettel a gyökeresen eltérő életstílusukra.
Az "élethossziglan tartó tanulás" modern világi követelménye a plébánia híveinek lelki életében is valósuljon meg, vallástudományi területen - képességeik és életállapotuk szerint - folyamatosan képezzék magukat.
A Karitász gyűjtőközpontok arra is alkalmasak, hogy missziós találkozópontok legyenek. Az elosztás ütemezése nagyon fontos, hogy a kereslet és a kínálat hatékonyan tudjon találkozni.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
25. 2014-11-07 20:49:11
ISKOLÁKKAL VALÓ KAPCSOLAT
Buzdítani kell a híveket, hogy gyermekeiket egyházi iskolába írassák be, mert a tudás mellett a nevelésre nagy hangsúlyt kell fektetni.
Iskola - egyházközség - családi otthon: ha nincs meg a kapocs ezen intézmények között, nehéz a gyermekek pasztorációja. Látogatnia kell az iskolaigazgatóknak, tanítóknak, tanároknak és a PLÉBÁNOSNAK is a családokat.
Az iskolai és egyházközségi tereket kölcsönösen át kell engedni egymásnak, a program igényeinek megfelelően.
A közeledést segíti, ha a hittanra és etika oktatásra járó tanulók számára közös programok (pl. közös filmnézések) kerülnek megrendezésre.
A kötelező hittan/etika oktatás arra is alkalmas, hogy lehetőséget adjon arra, hogy kapcsolatot lehessen építeni a világi iskolákkal.
Hajnalné Terjéki Dorottya
26. 2015-02-27 21:20:50
Tisztelt dr. Völgyesi Levente!

Bár nem meghívásra érkeztünk a szolnoki Zsinatra, civilként, egyszerű Krisztus követőként nagy lelkesedéssel veszünk részt minden közösségünket érintő programon. Egyházközségünkben csupán Jézus hívására, önkéntesen tevékenyked(t)ünk.
Örömmel hallgattuk Miklós püspök atya tanácsait, javaslatait. A zsinat végére teljesítendő feladat egy részét már fel tudjuk mutatni saját egyházközségünkben. A plébánia 150 és a templom 120 éves történetét bemutató több mint 200 oldalas könyvünk, nem csak füzetecske, lassan egy éve világi hívek kezdeményezésére és legnagyobbrészt az ő segítségükkel (püspökatya megelőlegezett támogatásával, pályázati pénzből) több száz példányban ingyenesen a családok kezébe került. Emellett számos preevangelizációs programot szerveztünk (családi napok, jótékonysági bálok, gyermekprogramok, kirándulások), még saját kezdeményezésű örömút járás, csodás éjszakai szentségimádás, egyéb alkalmi ájtatosságok, ima kilencedek erősítették lelki életünket,növelték bennünk az Isten iránti szeretetet. Mindezekről a zsinaton nem esett szó, csupán a hívek minősítése hangzott el.
Az elmúlt években megerősödni, és növekedni látszó közösség lelki élete pillanatnyilag nem a fejlődés irányába halad. Ennek visszafordításához várunk hathatós segítséget a ZSINATTÓL.
Audiatur et altera pars!

Tisztelettel: Jászkarajenő elkötelezett világi segítői
Dr. Völgyesi Levente diakónus
27. 2015-05-26 16:51:41
2015. február 26-án a Szolnoki Espereskerületben volt a következő zsinati előkészítő találkozó.
A jelenlévők az alábbi észrevételeket, tanácsokat, javaslatokat tették.
EGYHÁZMEGYEI SZINT
A papok helyezésénél érdemes lenne figyelembe venni a helyezendő személyek talentumait.
Az egyházmegye feladata lenne az anyagi szükséget szenvedők segélyezésének lehetőségeit taglaló kommunikáció megszervezése. Kellemetlen, amikor egy sikeres országos adománygyűjtést követően a helyi plébániától várják el a rászorulók havi százezres összegű segélyezések kivitelezését.
A kötelező iskolai hittanoktatás terhére történő visszaélések elleni fellépéshez is egyházmegyei segítséget várnak a helyi közösségek.
A papság különösen figyeljen a püspök pasztorális tervére, elkerülendő a programok ütközését.
Az egyházközségek hívei tízévente zarándokoljanak el Vácra, a püspökkel való közösség megélése érdekében.
Plébánosváltás esetén a világi munkatársak kiválasztásakor elsődleges legyen a plébánia közösségi érdeke. Ne legyenek sűrű és fölösleges, egyéni érdekek mentén létrejövő személycserék. Becsüljék meg a jól bevált és hiteles szolgálattevők munkáját. Kellő nyitottság és bizalom kell a papság részéről a világiak felé a közösség építésében. Rekollekciókon erről is szükséges lenne beszélgetni, tapasztalatot cserélni.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
28. 2015-05-26 17:04:18
EGYHÁZMEGYEI SZINT (folytatás)
Fiatal áldozópapokat először talán érdemesebb lenne kisebb plébániákra helyezni, majd utána egy nagyobb, több feladattal bíró szolgálati helyre.
A kápláni eltöltött időt tekintve az egy év igen kis idő, célszerűbb lenne legalább két évet eltölteni plébánián, mert ezen idő alatt lehet többet tenni is közösségért és megismerni a pasztorációs területeket. Egy év alatt nincs lehetőség áttekinteni a plébániai élet szerteágazó tevékenységeit (betegellátás, szentségek felvételére történő felkészítés, közösségi élet, csoportok, gazdasági ügyek vitele stb.).
A papi rekollekciók korosztályok szerinti szervezése jó.
A koronák visszahozatala és újjáélesztése jó volna és szükség is lenne erre a fórumra.
Az egyházmegyei zsinat után jó volna - ahol lehet - egyházközségi, de városi szinten is megrendezni a zsinatokat, illetve lebontani a megyei tapasztalatokat és az egyházközségek életébe beilleszteni.

ESPERESKERÜLETI SZINT
Közös zarándoklatok szervezése hasznos lenne.
A lelkipásztorok segítsék egymást, alkalmi kisegítésekkel nagy szolgálatot tennének a közösségeknek és oltártestvéreiknek. A koronák felélesztése itt is megemlítendő, mint szükséges lépés.
A papság öntevékenyen is gyűljön össze egy-egy espereskerületben.
A hét ifjúsági régió létrehozása nagyon jó ötlet volt, amely erősíti a kerületen belüli összetartást.
A közös zarándoklatok, lelki napok, hittantáborok sok jó lehetőséget rejtenek. A hatékony jegyesoktatásban is össze lehet fogni.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
29. 2015-05-26 17:17:22
PLÉBÁNIA
A plébánia olyan, amilyenre mi formáljuk.
Az egyházi iskolába járók szentmisén is részt vesznek, fontos lenne a szülők integrálása a plébániai életbe.
A régi épületeinkben is korszerű hitoktató helyiségeket kell kialakítani.
A lelkipásztor váltás ne a zsákmányrendszer elve szerint működjön: az egész egyházközségi képviselőtestület lecserélése ne történjen meg!
Ha az egyes korosztályi csoportokban kevés a gyermek, akkor a plébánián közös programot kell szervezni a már nagyobb, életképes létszámmal.
A preevangelizáció hatékony eszköze, hogy az érintettek sok esetben egzisztenciális oldalról foghatóak meg.
A települési gondokban való összefogás építi az egyházközséget is.
Az egyházközség egyes közreműködői, mint az egyházközségi képviselők, az akolitusok, diakónusok érdemben tudják segíteni az áldozópapok munkáját. De nagy veszélyt jelenthet az alázat hiánya, amely a szolgálat hatékonyságát rontja.
A papság nem fáradhat bele a hívek látogatásába, szülőkkel való foglalkozásba, az iskolák felkeresésébe, a szentségekre való felkészítésbe.
A képviselő-testületek összetételében fontos szempont a racionalitás, havonta egyszer össze kell ülni. A gazdasági és pasztorális területek megosztásával és rész-ülésezésekkel az egy személyre jutó teher csökken. Hasznos lenne negyedévente a képviselőknek egy lelki nap.
A kisközösségek is kapjanak plébániai feladatot, amelyet maguknak éreznek.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
30. 2015-05-26 17:24:27
ISKOLÁKKAL VALÓ KAPCSOLAT
Fontos a lelki vezetése az iskolának, óvodának, de különösen a tantestületre kell odafigyelni: lelki napok, gyermekekre való odafigyelés stb.
A közös imádságos alkalmak jól szolgálják a közösség formálódását, s utána lehet megbeszéléseket tartani, tapasztalatokat átadni.
A szülőknek nyomatékosan el kell mondani: ahogyan a gyermek nevelését a szülei határozzák meg, ugyanígy nem a gyermek dönti el, hogy hittanra vagy etika-oktatásra jár, hanem a szülei

KAPCSOLAT A SZERZETESRENDEKKEL
Iskolák alapításában, működtetésében jelen tudnak lenni a saját karizmájukkal a szerzetesek.
A szerzetesek lelki napot tarthatnak a különböző plébániai közösségeknek.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
31. 2015-10-13 13:47:01
2015. október 1-jén a Dabasi Espereskerületben volt a következő zsinati előkészítő találkozó.
A jelenlévők az alábbi észrevételeket, tanácsokat, javaslatokat tették.
EGYHÁZMEGYEI SZINT
Szó szerint felolvasandó egyházmegyei körlevelek ne legyenek, a lelkipásztorok foglalják össze röviden a lényeget.
Internetes adatbázisaink naprakészek legyenek, elavult adatbázisoknak nincs értelme.
Lelkipásztori Tanács legyen egyházmegyei szinten is. Viszont túl sok olyan bizottság működik, amelyek nincsenek megtöltve tartalommal.
A szentségkiszolgáltatás feltételei legyenek egységesek az egész egyházmegyében.
Az egyházmegye szolgáltatásai között legyen pl. könyvelő igénybevételének a lehetősége, hogy az arra rászoruló plébániákat ezzel segíthessük.
Nagyobb ünnepek alkalmával a híveket el lehet zarándokoltatni Vácra, hogy a püspökkel való egységet megélhessék.
A helyi egyházközségi újságot küldjék meg az egyházmegyének.
A szóbeli ügyintézés nehézkes, fontos, hogy mindig legyen nyoma az írásban a kérvényeknek.
Az internet az idősebbek körében nem hatékony. Fel kellene mérni, hogy kik azok, akik továbbra is nyomtatásban, postai úton igénylik az egyházmegyei megkereséseket, s a számukra - akár éves díj ellenében - azt biztosítani kell.
Érdemes lenne a papság szabadságát, pihenését, rekreációját központilag segíteni és figyelemmel kísérni.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
32. 2015-10-15 13:29:37
EGYHÁZMEGYEI SZINT (folytatás)
Egyházmegyénkkel való kapcsolatunkat leginkább annak vezetőjével, a váci megyéspüspökkel való személyes találkozók, és a Váci Székesegyházban való ünnepi eseményeken való részvételeink biztosítják. Amikor az éjféli szentmisét Vácról közvetítette az országos televízió, autóbusz különjárattal mentek egyes közösségek a Székesegyházba, ezen kívül ministránsokkal és felnőtt híveinkkel papszentelésekre, nagycsütörtöki olajszentelési szentmisére, püspökök szentelésére, beiktatásra, vagy püspök-temetésre. Többen jártak a Hétkápolna búcsújára. Itt más egyházközségekkel is lehet találkozni.
A helybeli kiemelkedő eseményekre, mint bérmálások, aranymise, jubileumi templom-búcsú, személyesen jön el Főpásztorunk.
Szeretnénk, ha az egyházmegyei körlevelek legalább negyedévenként megjelennének, amelyeket az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is célszerű összegyűjteni, és beköttetni, hiszen sok rendelkezés hosszútávra is érvényes.
Jó lenne, ha a Sematizmus 3 évenként megjelenne, és évtizedenként egy részletesebb változata is.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
33. 2015-10-15 13:33:40
EGYHÁZMEGYEI SZINT (folytatás)
Jó lenne, ha az egyházmegye papjainak haláláról és temetéséről időben postai értesítést kapna minden plébánia. S mivel sok volt egyházmegyés papunk más egyházmegyébe került át az 1993-as határrendezéskor, de azt megelőzően mostani váci megyés plébániákon működtek éveken át, szeretnénk emléküket ápolni, értük szentmisét ajánlani, imádkozni értük, sírjaikat felkeresni. A templomba járó hívek közül sok nem internetezik, így nem elegendő csak ott közölni, s az évtizedekkel ezelőtt működő papokat ismerő ma még élő hívek 70-80-90 év körüliek nem rendelkeznek számítógépekkel.


Dr. Völgyesi Levente diakónus
34. 2015-10-15 13:36:19
ESPERESKERÜLETI SZINT
Amint az egyházmegyék összekötő szerepet töltenek be a Püspöki Kar és saját papjai, hívei között, úgy összekötő feladata van az espereseknek a megyéspüspök és az egyházközségek között. Az esperes feladata kicsit a postás szerepéhez is hasonlít. Jön az értesítés, az esperes továbbadja. Közlik az egyes megyei programokat, az esperesek szervezzék meg. Rendelkezik a Főpásztor, az esperes ellenőrizze annak végrehajtását. Ez az egyik oldal. A másik, hogy az egymáshoz közel fekvő plébániák papjait összetartsa, irányítsa, segítse. Ehhez szükséges, hogy a szomszédos lelkipásztorok időnként találkozzanak és együtt megbeszéljék a soron levő feladatokat. Az ilyen találkozókat „koronák"-nak szokták nevezni. Ez a latin szó „koszorút" is jelent, amint több szál virág egy koszorút alkot, úgy több személy együttese szintén. Ezeket a papi gyűléseket felváltva tartották a különböző plébániákon, közös szentmisével kezdve, amelyen lehetőség szerint a hívek is részt vettek, s így ismerkedhettek a környék papjaival. Előadás hangzott el, majd megbeszélés. Jegyzőkönyvet is vezettek minderről. Ezt eljuttatták az egyházmegye püspökéhez. Javaslatokat is megfogalmazhattak és kéréseket. Beszámoltak egymásnak munkájukról az atyák. Problémáikról is. Az újonnan kinevezettek itt találkozhattak a többiekkel.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
35. 2015-10-15 13:44:01
ESPERESKERÜLETI SZINT (folytatás)
Az esperesi koronák rendszerében a papok évek alatt végigjárták a kerület településeit, megismerve templomaikat. Az időközben megjelent püspöki körlevelet megtárgyalták. Ősszel szétoszthatták a Direktóriumokat. A bevezető szentmisén midig más és más felkért plébános mondott homíliát. Tavasszal és ősszel találkoztak.
Az espereskerület papjai ezenkívül máskor is találkoztak. Vagy közösen megünnepelt névnapokon, vagy templomaik búcsú-ünnepén, vagy jubiláló /ezüst, arany, gyémánt/ miséken vagy amikor püspök érkezik, akár bérmálásra, akár valamit megáldani, megszentelni, akkor is illik, hogy a környék papjai, amennyiben tehetik, legyenek ott.
Dicséretes dolog, ha a hívek ismerik szomszédságukban levő templomokat, s annak ünnepein részt vesznek, így jobban összekovácsolódik Isten szent népe.
A plébániák között ne legyen rivalizálás, hanem az egyházközségek dolgozzanak össze. Egymás programjait is hirdessék. Nagy ünnepeken meg kellene hívni a szomszéd atyákat, amelyek közül az egyik lehetne az ünnepi szónok.

PLÉBÁNIAI SZINT
A világi munkatársak kiválasztása hosszú folyamat eredménye, sok türelem és bölcsesség kell hozzá. Ha egy papnak több plébániát kell ellátnia, szinte csupán a koordinálás és szentségkiszolgáltatás feladata hárulhat rá.
Misszió alkalmával különös gondot kell arra fordítani, hogy minden korosztály meg legyen szólítva. Nehéz az egyházközség megszervezése, ahol elvándorol a munkaképes korosztály és azok gyermekei.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
36. 2015-10-15 13:52:32
PLÉBÁNIAI SZINT (folytatás)
Akik távolabb laknak, azoknak fuvarozását a környéken lakó és gépjárművel rendelkező hívek megszervezhetik.
A templomi életbe a gyermekeket úgy kell bevonni, hogy otthonosan érezzék magukat, sajátjuknak tekintsék a templomot.
Az egyes plébániák életében fontos szerepet töltenek be az egyházközségek képviselőtestületének tagjai, a különféle kis-közösségek, ima-csoportok, rózsafüzér társulat. Nagyon hasznos a cserkészet jelenléte is. Máriás-lányok, újabban Máriás-fiuk, ifjúsági csoportok teljessé tehetik az egyházközség életét.

ISKOLÁK ÜGYE
A plébánián legyen gyermek- diák- vagy ifjúsági mise, amely után külön lehetne megszólítani az iskolai hittanosokat, így a plébániával való kapcsolat az iskola-évek alatt sem szakadna meg.
Külön szerencse és Istenáldás, ha van a plébánia területén egyházi iskola. Amennyiben nemcsak a neve katolikus, hanem igazgatója, tanári kara buzgó és mélyen vallásos, jó szakemberekből áll, biztosíthatják a jövő nemzedék krisztusi szellemben való kialakulását. Iskola és plébánia. Iskola és templom. Iskola és szülők. Ezek a párosok, ha együtt működnek, csodát tehetnek.
Dr. Völgyesi Levente diakónus
37. 2015-10-15 13:57:50
ISKOLÁK ÜGYE (folytatás)
A katolikus iskolák - növendékeik és tanáraik - bekapcsolódhatnak a liturgiába. Közös diákmisék, nagyböjti keresztutak végzése, októberi rózsafüzér-ájtatosság közös megszervezése és tartása, a körmeneteken való szép, együttes, impozáns megjelenés, külön és közösen szervezett zarándoklatok eggyé forrasztják a hívők seregét. És alkalmasak arra, hogy másokat is meghívjanak, befogadjanak. Karitász, iskolás tanulók munkája templom és plébánia körül, mind közösség erősítő tényező.
A többi iskolákban különösen a hitoktatás lévén lesz jelenlevő egyházunk. Törekedni kell arra, hogy miden katolikus szülő katolikus gyermeke számára katolikus hitoktatást kérje. Az úgy nevezett „etikával" nem elégedhetünk meg, hiszen nem hitre épül. Már pedig hit nélkül nincs igazi erkölcs, hallottuk egy dunántúli püspök megnyilatkozásában.

KAPCSOLAT A SZERZETESRENDEKKEL
Az is nagy eredmény, ha a szerzetesek imádkoznak a plébánosokért, a szolgáló papságért és a hívekért. A lelki egység nagy erőt ad.
A szerzeteseket a hittanórákra is meg lehet hívni, hogy bemutatkozzanak.

Dr. Völgyesi Levente diakónus
38. 2015-10-22 11:09:55
A 29. és 36. hozzászólásban az egyházközségi képviselőtestület helyett egyházközségi tanács értendő.
A gépelési hibáért szíves elnézést kérek.
Dr. Tanczik Balázs
39. 2015-10-24 00:29:01
Hálásan köszönjük Diakónus Úrnak mind a mi kerületünkben, mind a többiekben elhangzottak hűséges jegyzőkönyvezését. Ezzel máris nagyszerű nyersanyagot állítottál össze a konklúzióhoz. Köszönjük a lelkiismeretes témavezetést is, a jogi precizitásról nem is beszélve... :-)

Hálás szeretettel: Balázs atya


Hozzászóláshoz be kell jelentkezni.

Weboldalt készítette: Dunaweb szolgáltató kft
Oldal tetejére ugrás